Ismét
eltelt egy év, közgyűlésre készülök. Kötelező összegzések, statisztikák, tervek
készülnek. Katonás rendben szaporodnak a karakterek gépemen. Azt mutatják, hogy
viszonylag jó évet zártunk. Viszonylag, mert persze lehetne mindig minden jobb,
több, tökéletesebb. De nem ez a fontos. A leírt számok, sorok mögött egyre
inkább a megélt pillanatokat látom. Kisebb vagy nagyobb számú lelkes
csapatunkat. Csodálatos tájakat. Verítéktől csillogó, napsütéstől vagy éppen
fagyos széltől piros arcokat.
Újra
átélem a vidám perceket. A szalonnasütéseket, a közös vacsorákat, a kocsmai
beszélgetéseket, a lelkesen szervezett meglepetés ünnepeket.
Jó
új társakat látni közöttünk, de hiányoznak az elmaradt régiek. Mindig
visszavárjuk őket.
Lassan
összeállt a túraterv is. Talán egy év múlva újabb szép túrák, kalandok
gyarapítják emlékeinket. Ehhez azonban rátok is szükség van kedves túratársak.
Szükség van a jelenlétetekre, mert bármilyen jó programot készíthetünk, az
csupán veletek válik élővé.
Ne
feledjétek, mindig „kell egy csapat”!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése