Kakasmandikó túra

Szombaton kis csapatunk a már hagyományos március eleji túrára indult a Vendvidékre.
„A Vendvidék (szlovénul Porabje) néprajz tájegység Vas megye területén, a szentgotthárdi kistérségben. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét”*
Túránk kezdő állomása Szakonyfalu volt.
„Szakonyfalu, a 17. század közepéig más területen helyezkedett el. Jóval délebbre volt található, s belenyúlt a mai Apátistvánfalva és Kétvölgy területére. Az 1664-es szentgotthárdi csata idején a török sereg itt a Rába mellett foglalt hídfőállást, előzőleg a falut felégették, a lakosság elmenekült. A csata után visszatértek és az egykori hídfőnél építették fel újra falujukat.”*
A faluból utunk a Szakonyfalvi patak kanyargós, az elmúlt napok nagy esőzései miatt meglehetősen sáros, vizes völgyében vezetett. A tavasz még alig kerekedett felül a télen, ezért a táj ritka szép virágaiból, a kakasmandikóból és a tőzikéből egyelőre még semmit sem láttunk. Ahogy azonban beljebb haladtunk a vadregényes völgyben, sikerült felfedeznünk néhány még bimbós virágot, ahogy az avarból a fény felé törtek. Óvatosan haladtunk tovább, mert a tőzikék egyre jobban szaporodtak körülöttünk, néhol fehér szőnyegként borították be a patakpartot. A patakon kalandos átkelések sora tette emlékezetessé a napot, majd Kétvölgy felé vettük az irányt. A dombról lenyűgöző látványt nyújt a kis szórványtelepülés, mely nevét az itt összefutó két patakvölgyről kapta.
„Kétvölgy két település, Permise (Verica) és Ritkaháza (Ritkarovci) egyesítéséből keletkezett.
A községekről 1387-ből találunk írásos említéseket Perbese és Mechnuk néven. Permise a 12. századtól ciszterci birtok volt, majd a dobrai, aztán a szentgotthárdi uradalom része.
Ritkaházát szintén a ciszterciek birtokolták, aztán a gróf Nádasdy családé lett a 18. században, végül a 19. századig a felsőlendvai uradalomhoz tartozó falu volt. 1645-től hívják Ritkarocznak, 1895-től Ritkaházának.
1632-ben a községek, hogy elkerüljék a pusztítást, adófizetéssel járó meghódolással alávetik magukat a törököknek….1951-ben kapta a ma hivatalos Kétvölgy nevet. A település 90%-a szlovén nemzetiségű, s ennek vendnek nevezett magyarországi dialektusát beszélik.”*
Kicsit tartottunk a felettünk tornyosuló felhőktől, ennek ellenére körbejártuk a települést, majd a Grajka-patak mentén – most már veszélytelenebb útvonalon – visszatérünk Szakonyfaluba.

* Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vendvid%C3%A9k
További weblapok: http://www.szakonyfalu.hu/ , http://www.ketvolgy.hu/

Köszönjük Márknak a szép fotókat!