Pünkösdkor Csíksomlyón és a Gyimesben

Pünkösdkor a szombathelyi Rege Népfőiskola csoportjával csodálatos napokat töltöttünk Csíksomlyón és a Gyimesben. Húsz órás buszozás után pénteken este érkeztünk meg szállásunkra a gyimesközéploki Borospatakára, a csángó hagyományőrző táborba. Hajnali fél négykor (magyar idő szerint fél háromkor) útra keltünk, hogy csatlakozzunk a gyimesbükki keresztaljhoz, s velük együtt tegyük meg a 35 kilométeres utat a Gyimesi-hágón át Csíksomlyóra. Az előző napi szakadó eső után csillagos ég fogadott minket, bíztatóan indult a zarándoklat. A falvakon áthaladva zúgtak a harangok, újabb és újabb csoportok csatlakoztak hozzánk. A hágón átérve a Csíki-medencében folytattuk az utat, a háttérben a Csíki-havasok ködben, felhőben úszó vonulata kápráztatott el minket. Pontban 12-kor megérkeztünk a Kissomlyó nyergébe, ahol már több százezer ember várta a pünkösdi szertartást. Felemelő érzés volt élőben részt venni a székelység híres búcsúján, melynek története egészen a 15. századig nyúlik vissza.
Az eső a mise után szakadt le ránk, s 5-6 km gyaloglás után bőrig ázva, kisebb nehézségek után találtunk csak rá a buszunkra Csíkszeredában. A virrasztásról így most is lemondtunk, este nyolc órakor értünk vissza a szállásra, ahol finom vacsorával vártak vendéglátóink.
A vasárnap szép napos időt hozott. Visszatértünk Csíksomlyóra, de útközben megcsodálhattuk a gyimesfelsőloki magyar gimnázium ballagási ünnepségét. Este a szállásunkon csángó esten vettünk részt. Zenélt a Zerkula zenekar, csángó fiatalok mutatták be a viseletüket és táncaikat, melyet tánctanulás, közös tánc és mulatság követett.
A hétfő ismét szakadó esővel köszöntött ránk. Ennek ellenére a többség elindult a Széphavasra, ahol a Szent László kápolna romjainál ősi szertartás mellett helyeztük el az épülő kápolna alapfáját. Mire felértünk a hegyre már oszladoztak a felhők, s hamarosan ragyogó napsütés köszöntött minket. A világ legszebb helyeinek egyike ez. Körben a zöldellő, szelíden hullámzó hegyek veszik körül a Széphavast, távolban a havasok ormai kéklenek.
Utolsó programunk kedden egy szekeres kirándulás volt az ezeréves határhoz. Hat szekéren indultunk el Borospatakáról, útközben csodáltuk a tájat, megnéztük a kalyibákat, esztenákat, hogyan készül a sajt, hogyan élnek a helyiek. Felérve a hegytetőre a Keleti-Kárpátok vonulata fogadott minket. Itt a határ - mutatta csángó fogatosunk - az ott túl már Románia.
Rövid megemlékezés, gyertyagyújtás, fotózás, aztán buszra szálltunk, hogy újabb maratoni buszozás után szerdán reggelre megérkezzünk Szombathelyre.
Fotók: http://picasaweb.google.com/vasivandor/Csiksomlyo2009#